Mi a különbség a foglaló és az előleg között?
Átutalsz egymillió forintot, a közlemény rovatba pedig beírsz egy szót: "foglaló" vagy "előleg". Ez a pár betű eldöntheti, hogy ha a vásárlásból végül nem lesz semmi, visszakapod-e a pénzedet, elveszíted-e, vagy éppen kétszer annyit kapsz vissza. A hétköznapi beszédben sokan szinonimaként használják a két szót, jogilag viszont egészen más a súlyuk.
Foglalót és előleget gyakran kérnek ingatlan- és autóvásárlásnál, rendezvényhelyszínek vagy szolgáltatók lefoglalásánál, felújítási, vállalkozói munkáknál.
(Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül jogi tanácsadásnak. A szabályokat egyszerűsítve mutatja be. Konkrét ügyben a szerződés szövege és a körülmények döntenek, ilyenkor érdemes ügyvédhez fordulni.)
Az előleg: egy kifizetett részlet
Az előleg jogi értelemben a fizetendő ár egy részének előre történő kifizetése. Nincs szankciós jellege, és ha a szerződés teljesül, egyszerűen beleszámít az árba. Ha a szerződés nem teljesül, az előleg visszajár attól függetlenül, hogy melyik fél miatt hiúsult meg az ügylet. Az összegére jogszabály nem ad felső korlátot, így jogilag nincs túlzott mértékű előleg. Ugyanakkor azt fontos megjegyezni, hogy a szerződésszegés miatt kötbér vagy kártérítés az előleg visszajárása mellett is szóba jöhet.
A foglaló: a szerződés megerősítése
A foglaló szabályait a Polgári Törvénykönyv (Ptk. 6:185. §) tartalmazza. Foglalónak az a pénzösszeg számít, amelyet a felek a szerződéses kötelezettség megerősítéseként adnak át, és ez a rendeltetése egyértelműen kitűnik a szerződésből. A hatályos Ptk. szerint foglaló csak pénz lehet, más dolog nem.
A foglaló sorsa attól függ, hogyan alakul a szerződés:
Ha a szerződést teljesítik, a foglaló beleszámít az árba.
Ha a meghiúsulásért az a felelős, aki a foglalót átadta, elveszíti azt.
Ha a foglalót kapó fél a felelős, a kapott foglalót kétszeresen kell visszatérítenie.
Ha egyik fél sem felelős, vagy mindkettő az, a foglaló visszajár.
A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése nem mentesít a szerződésszegés további következményei alól, de a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. Jogszabály nem szabja meg, mekkora lehet a foglaló, a túlzott összeget viszont a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti. A gyakorlatban gyakran a vételár 5-10%-a körül mozog, de ez nem szabály.
Összehasonlítva (Előleg - E; Foglaló - F)
Lényege
E: Az ár előre kifizetett része
F: A szerződés teljesítését megerősítő pénzösszeg, ami az árba is beleszámít
Szankciós jellege van?
E: Nincs
F: Van: elveszik vagy kétszeresen jár vissza
Ha a vevő hibájából hiúsul meg
E: Visszajár
F: Az eladónál marad
Ha az eladó hibájából hiúsul meg
E: Visszajár
F: Kétszeresen jár vissza
Ha egyik fél sem, vagy mindkettő fél felelős
E: Visszajár
F: Visszajár
Mekkora lehet?
E: Jogszabály nem korlátozza
F: Jogszabály nem korlátozza, de a bíróság mérsékelheti, ha túlzott
Mit kell tudni a szerződésről?
E: Nincs külön követelmény
F: A foglaló rendeltetésének egyértelműen ki kell tűnnie belőle
Egy szó, ami elvihet egy pert
Ugyanaz az összeg csak akkor minősül foglalónak, ha ez a szándék egyértelműen kitűnik a szerződésből. Ha kétség merül fel, a joggyakorlat általában előlegnek tekinti.
Ezért érdemes előre tisztázni néhány dolgot:
Minek nevezzük az átadott összeget, és ez szerepel-e a szerződésben, a céljával együtt?
Mi történik, ha az eladó (vagy a szolgáltató) lép vissza, és mi történik, ha én?
Kapok-e írásos igazolást az átvételről, és egyezik-e a közlemény a szerződéssel?
Mekkora az összeg a teljes árhoz képest, és hogyan számít be a végső fizetésbe?
Kitekintés a kötbérre és bánatpénzre
A foglalót gyakran összekeverik két közeli rokonával. A kötbér a szerződésszegés esetére kikötött összeg, és a szerződés teljesítésére ösztönöz. A bánatpénz viszont az elállási jog ára: aki megfizeti, jogszerűen kiléphet a szerződésből, és a bánatpénzen felül általában nem terheli további kártérítési felelősség. Tehát a foglaló arra ösztönöz, hogy a felek teljesítsenek, míg a bánatpénz azt az árat jelöli ki, amennyiért ki lehet lépni.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a foglaló és az előleg között?
Az előleg az ár előre kifizetett része, ami ha a szerződés nem teljesül, visszajár. A foglaló szintén az ár része lesz, ha a szerződést teljesítik, de a szerződés megerősítését is szolgálja és a meghiúsulásért felelős fél az általa adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen kell visszatérítenie.
Mikor jár vissza a foglaló, és mikor jár kétszeresen?
Visszajár, ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős. Kétszeresen akkor jár vissza, ha a meghiúsulásért az felelős, aki a foglalót kapta. Ha a foglalót adó fél a felelős, a foglaló nála vész el.
Mekkora lehet a foglaló összege?
A jogszabály nem rögzít felső határt, a felek szabadon megállapodhatnak. A gyakorlatban gyakran a vételár 5-10%-a körül szokott mozogni. Ha túlzott a foglaló, a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.
Mi történik, ha a szerződésben csak annyi áll, hogy "kifizetett összeg"?
Foglalónak az minősül, aminek a rendeltetése egyértelműen kitűnik a szerződésből. Ha ez nem derül ki, a joggyakorlat általában előlegnek tekinti az összeget. Érdemes ezért pontosan rögzíteni, mit és miért adtok át.
Kérhető-e a foglaló elvesztése mellett kártérítés is?
A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése nem zárja ki a szerződésszegés egyéb következményeit. A kötbér és a kártérítés összege viszont csökken a foglaló összegével.
Záró gondolatok
Amikor legközelebb pénzt adsz át egy szerződés megkötésekor, három kérdés elég: minek nevezzük, hol áll leírva, és mi történik vele, ha a szerződés meghiúsul. Ha erre három egyértelmű választ kapsz, a "foglaló" vagy az "előleg" szó már nem okoz meglepetést.
Ha szerződés aláírása előtt szeretnéd, hogy egy jogász átnézze a szöveget, vagy olyan szerződést szeretnél készíttetni, amely tartalmazza a fent említett kikötéseket, akkor nem kell messze menned, hiszen a Procuno.hu piacterén ügyvédek között is böngészhetsz.
Procuno Szerkesztősége
A Procuno szerkesztőségi csapata